TUDTAD, HOGY…?
…a világ egyik legnépszerűbb játékát, a LEGO-t egy asztalosmester, Ole Kirk Christiansen találta ki?
…a LEGO egy mozaikszó: „Leg godt!”=Játssz jól!
…1932-ben készültek el az első elemek, és a mai elemek az 1958-sokkal is kompatibilisek?
…az eredetileg fából készült LEGO-kat csak a gazdasági válság miatt kezdték el műanyagból gyártani, és nem hitték az alkotói, hogy a műanyag örökre leváltja a fát?
…a világon 5 helyen működik LEGO-gyár és ebből az egyik éppen Nyíregyházán?
…naponta 6-7 millió darab LEGO-t állít elő a magyar gyár?
…a LEGO-gyár már két évvel korábban gyártja a Disney-hősöket, mielőtt a nagyközönség ismerné őket?
…a nagy érdeklődés miatt kb. 3 évet kell előjegyzési listán várakozni, hogy bejuthass a LEGO-gyárba?
Ilyen és hasonló érdekes információkat tudhatott meg a 10. B osztály a nyíregyházi LEGO-gyár látogatásakor. Minden érdeklődőnek szeretettel ajánljuk!
Októberben iskolánk újra vendégül látta a passaui Leopoldinum Gimnázium tanulóit. Az idei projekttéma a környezetvédelem volt, ezért azt mutattuk meg, hogyan járul hozzá szűkebb (az iskolánk) és tágabb (városunk, régiónk) környezetünk a környezet megóvásához. A német diákok az itt töltött héten megismerkedtek városunk híres polihisztorának, Herman Ottónak az életművével, városunk értékes természeti környezetével. Ellátogattunk a Debreceni Egyetem Agóra természettudományos élményközpontjába, megtekintettük a Hortobágyi Madárkórház sérült gólyáit és egerészölyveit, jókedvűen kocsikáztunk a Hortobágy végtelen pusztáin, ahol csodálatba ejtett mindenkit a végtelen pusztaság gazdag állatvilága. A Hortobágy sík vidéke után üdítő volt felutazni az Aggteleki Nemzeti Parkba, ahol Jósvafőn értékes előadást hallhattunk a vidék élő- és növényvilágáról, majd élménypedagógiai környezetvédelmi órán vettek részt a hucul ménes élőhelyének közvetlen közelében. De alkalmunk nyílt bepillantást nyerni a Miskolc közelében található Baráthegyi Majorság biogazdaságának mindennapi tevékenységébe is.
A német diákok persze nemcsak lakókörnyezetünkkel és régiónkkal ismerkedtek, hanem iskolánkkal, diákjainkkal és iskolánk diákéletével is. A projekthetet a nagyon jól összekovácsolódott diákcsapat egy vidám búcsúpartival zárta. Várakozással tekintünk az áprilisi kiutazásunk elé.
Köszönjük a vendéglátó családok és diákjaink segítségét!
Október 31-én a Parlament felsőházi üléstermében Tisza István halála centenáriumán emlékkonferenciát tartottak a korral és Tisza Istvánnal foglalkozó történészek. Ezen a programon iskolánkból hárman végzős diákok; Forgács Flóra, Szemán Acsád György, Dobai Márk, valamint Hernádiné tanárnő vettünk részt.
A köszöntő után Lázár János nyitotta meg az emlékkonferenciát, aki már ekkor megfogalmazta a szinte minden előadásban visszatérő nagy kérdést: Ha életben marad Tisza István, a forradalmak lezajlása után valóban lehetett volna fontos szerepe, ahogy a történelmi mítoszban ezt többen megfogalmazzák?
Ehhez kapcsolódóan vetették fel az előadók (többek között) az alábbi kérdéseket is:
Miért ölték meg Tisza Istvánt - amikor már nem is volt miniszterelnök? Kinek állt az útjában egy leváltott politikus? Ő a felelős a háborús vereségért? Magáért a háború kirobbanásáért is? Miatta, s nem a Tanácsköztársaság miatt lett számunkra büntetés a békediktátum?
A nyolc történész nyolc részletét elemezte a kornak, s benne Tisza szerepének. Számunkra érdekes volt, hogy a tankönyv néhány oldalnyi tananyagáról hány tanulmány, könyv, összefoglalás és elemzés született. Érdekes volt az osztrák nézőpont megismerése is.
A részletek helyett itt csak a legfőbb válaszokat osztom meg az olvasóval.
Tisza lett a háborús összeomlás megérzésekor a háború bűnbakja (a parlamentben is ő hangsúlyozta Károlyi szavait: a háborút elvesztettük). Tisza felelős a háborúért? A háború kezdetekor ő volt a miniszterelnök, s hetekig próbálta hátráltatni a hadüzenetet, hiszen tudta, a Monarchia még nem készült fel az egész Európa által elkerülhetetlennek gondolt háborúra. De nem dönthetett önállóan, hiszen a dualizmus rendszerében az uralkodói akarat volt a döntő.
A háború nagy részében ő a miniszterelnök. Akkor a háborús összeomlásért ő a felelős? Erős akaratú, felkészült, elveihez ragaszkodó politikus volt. Európa figyelt a szavára. Nyilván nem mosdatható fehérre minden döntése (bár a konferencián néha ezt éreztem), de annyi hatalma sosem volt, hogy a Monarchiával közös dolgainkban önállóan döntsön. Nem is beszélve a katonai stratégiáról, lépésekről. Azonban 18 őszére itthon már meggyűlölt politikus volt. A régi rend képviselőjeként könnyű volt a fejlődés, a haladás ellenfelének kikiáltani. Hiszen nem akart még általános választójogot adni (bár tudta, hogy ez a jövő útja), mert úgy érezte, akik e jogot megkapnák, nem képesek még felelős döntések meghozatalára. Valamint tudta azt is, hogy a saját elitjük által befolyásolt nemzetiségek már nem hajlandók a magyarokkal közös jövőért az összefogásra. Széthullás lenne. Ahogyan széthullás lett abból is, hogy hiába figyelmeztette Károlyit az őszi események eredményeként, hogy tegyünk félre minden belpolitikai ellentétet, s fogjunk össze a haza megmentéséért. Ezt a radikalizálódott tömeg már nem akarta. Bár pontosan nem derítették ki, hogy kik rendelték meg kivégzését, de egyértelmű a végrehajtók személyéből: a Katonatanács, azaz a feltörekvő új baloldal szerette volna az erős embert mindenképpen elhallgattatni. Bűnbak kellett az ösztönös érzelmek és ellenségképzés kiélésére.
Végül a nagy kérdésre is megkaptuk a választ: mivel régi típusú liberális politikus volt, 19 után nem játszhatott volna érdemi politikai szerepet. De jelenléte rangot adott volna Magyarországnak, erkölcsileg megmaradt volna hazánk, s Trianont nem merték volna így végrehajtani ellenfeleink.
Összefoglalásként álljon a több előadó által idézett mondat Sigmund Freudtól: Magyarországon a legokosabb grófot megölik, a legbutábból miniszterelnök lesz (Károlyi Mihály).
Örülök, hogy részt vehettem ezen a konferencián, ilyen csodálatos környezetben, s hallgathattam és láthattam magam körül a történelem e szelete iránt érdeklődő kutatókat.
Dobai Márk 12.c
Október 6-án kis csoportunkkal izgalmas túrán vettünk részt az Aggteleki Nemzeti Park területén. A Bódva-völgyi Madárgyűrűző Állomáson, Perkupa határában, a vonuló madarakról, életmódjukról, a fajok érdekességeiről hallhattunk sok-sok újdonságot. Megismerkedtünk a hálózás és a gyűrűzés technikájával, miközben gyönyörű madarakat láthattunk kézközelből (vörösbegy, széncinege, csilcsalp füzike, citromsármány stb.). Köszönjük a lehetőséget és reméljük jövőre ismét lesz alkalmunk hasonló kirándulásra.
Perjési Nóra és Ritter Tünde 8.A
